Brüsszel a kémkedés fővárosa

Brüsszelben intenzívebb hírszerzői tevékenység folyik, mint a világ legtöbb fővárosában – mondta első interjújában Alain Winants, a belga állambiztonsági szolgálat, a VSSE vezetője (képünkön) az Euobservernek.

Nem tucatnyi, hanem többszáz külföldi hírszerző és ügynök működik a belga fővárosban, ahol a nemzetközi, elsősorban európai intézmények hihetetlen koncentrációja jött létre, a NATO központja, diplomaták és üzletemberek ezrei dolgoznak itt, vagyis valóságos paradicsom ez a kémeknek, ez az a hely, ahol ott kell lenni. “Belgiumban a kémkedés – az orosz és mások, így a kínaiak és az irániak is – ugyanazon a szinten van, mint a hidegháború idején” – mondta a belga elhárítás vezetője.

Arra a kérdésre, hogy baráti országok, mint az USA és Izrael is kémkedik-e, azt válaszolta: “Naivitás lenne azt hinni, hogy csak az olyan országok kémkednek, mint Oroszország, Kína és Irán. Egy terület van, ahol eltűnik a különbség a semleges, baráti és nem baráti szolgálatok között, ez pedig a gazdasági és tudományos potenciál védelme. Ebben az ügyben úgy vélem, minden hírszerző szolgálat versenyez a többiekkel.”

Közkedvelt pletyka szerint az irániak leginkább saját nagyköveteik után kémkednek, de a kínaiak és az oroszok legalább annyira igyekeznek kereskedelmi vagy politikai értéket jelentő uniós információkhoz jutni, mint klaszikus védelmi titkokhoz. Az egyik legfontosabb területük az uniós intézmények energia politikája. Hagyományos módon hírszerzőik diplomaták, újságírók, lobbisták, üzletemberek és diákok, akik nemcsak információkat gyűjtenek, de megpróbálják befolyásolni is az EU-nál vagy a NATO-nál dolgozókat.

A kémek kiemélt célpontjai közé tartozik az unió Catherine Ashton vezette külszolgálata, amely a külpolitika mellett a védelmi politikával foglalkozik, és megpróbál jobb biztonsági kultúrát teremteni az EU-ban. Egyik osztálya, az IntCen az uniós országok titkosszolgálatiból alkalmaz szakértőket, akik a külpolitikai válságokról és a terrorizmusról írnak jelentéseket, elemzéseket.

Az uniós külszolgálat – amely másfél éve működik – mintegy 40 embere felel az EU székházának biztonságáért és 90 a külföldi delegációkéért. Vezetője a magyar Lajos Attila, volt hírszerző tiszt, aki nemrégiben vette maga mellé a brit hírszerzés, az MI6 egyik tisztjét a kémelhárítás irányítására.

Különleges kockázatot jelent a nagykövetségek helyben alkalmazott személyzete, akiket nem vetnek alá biztonsági ellenőrzésnek – egyedül az orosz képviseleten 28-as dolgoznak ilyenek. Legalább ekkora gondot okoz, hogy még a nagykövetek is hajlamosak fontos beszélgetéseket folytatni nem biztonságos telefonokon, vagy a diplomaták, akik hajlamosak titkokat kifecsegni társasági eseményeken.

A VSSE, a brit MI5 belga megfelelője elsősorban terrorelhárító, de munkájához tartozik a területén működő nemzetközi intézmények védelme is. Ezért a kémelhárításban együttműködik az EU és a NATO belbiztonsági szerveivel, az uniós országok elhárításával, a belga szövetségi rendőrséggel és a belga katonai hírszerzéssel, az ADIV-vel. Erre elsősorban azért van szükség, mert az uniós biztonsági szolgálatok hatásköre nem terjed túl az EU intézményeinek falán, minden, ami azokon kívül történik, a VSSE ügye. Winants szerint munkájukat – az uniós és a NATO-szolgálatokhoz hasonlóan – viszonylag kis létszámmal végzik, ami segítséget jelent, hogy a NATO személyzete az átlagosnál sokkal biztonság-tudatosabb.

Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János